Árverési 1*1

Árverésekről bővebben

Az ÁrverésÉrtesítő szolgáltatás jelenleg a Magyar Bírósági Végrehajtói kamara (www.mbvk.hu) és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (www.nav.hu) oldalakon megjelenő árverési hirdetményeket figyeli, így ezekről kaphat most tájékoztatást.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal által meghirdetett árverésekre a hivatal felé felmerülő tartozások miatt kerül sor. A hivatal honlapján lehetőség van az árverési kiírások megtekintésére és részvételre az online aukciókon (ehhez előzetes Ügyfélkapus regisztráció szükséges). A részvételhez be kell jelentkezni az Egységes Árverési Felületen, amelyet szintén a NAV üzemeltet. Árverési vevőként valamint ajánlattevőként felléphetnek természetes személyek, továbbá jogi személyek és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek (utóbbiak a nevükben eljáró, képviseleti joggal rendelkező természetes személyek útján). Az árverésen résztvevő ajánlattevők valamint az árverési vevő az árverés során és az árverést követően is harmadik személy irányában megőrzik névtelenségüket.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által szervezett árverések elsődleges célja a kötelezettek teljesítésének kikényszerítése. Bírósági árverezésre a legvégső esetben kerülhet sor, amikor az adós már teljes mértékben fizetésképtelen. Az adósoknak az árverés megkezdése előtti pillanatig lehetősége van az adósság rendezésére, amely az árverés törlésével jár. Az MBVK oldalain meghirdetett összes ingatlanárverésen lehetőség nyílik online árajánlat tételre, ezt követően kerül sor az adott napon, helyen és időpontban megtartott árverésre. Ezen az árverésen, ha volt online ajánlat, akkor ezen indul a licitálás. Nem árt tehát – bár nem kötelező - hogy az ajánlattevő itt is megjelenjen és akár tovább licitáljon.

Más a helyzet azokkal az általában magasabb értékű ingóságokkal, ahol kizárólag online lehet árverezni. Itt a személyes rész elmarad. A legmagasabb ajánlattevőnek az árverés lezárását követően kell befáradni a végrehajtói irodába a vételár befizetése és az árverési jegyzőkönyv aláírása végett.

Forrás: https://www.mbvk.hu/arveres/, https://arveres.apeh.hu/

Árverések menete

Online árverés esetében

Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap - az ezen pontban meghatározottak kivételével - 21.00 óráig tart. Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik. Ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell. Ez alapján az árverés addig folytatódik, ameddig az árverés eredetileg meghirdetett 21.00 órai lezárását követően első alkalommal telik el úgy öt perc, hogy annak utolsó kettő percében nem érkezik újabb, a korábbinál magasabb érvényes ajánlat. Ha az EÁF rendszerben egy óra időtartamot elérő üzemzavar keletkezik, az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Az üzemzavarral kapcsolatos adatok és tájékoztatások az EÁF és a NAV honlapján kerülnek közzétételre.

Helyszíni árverés esetében

Az árverés helyén a meghirdetett időpontban elkezdődik az árverés. Az adóson kívül - aki nem licitálhat - mindazon személyek jogosultak részt venni az árverésen, akik befizették a 10%-os árverési előleget. Az árverés megkezdésekor a végrehajtó a résztvevőkkel közli az ingatlan becsértékét - ami egyben a kikiáltási ár is - ismerteti az árverési feltételeket, és felhívja a résztvevőket, hogy tegyék meg ajánlatukat. Ha az ajánlat nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a meghatározott minimálárig. Az árverést addig kell folytatni, amíg a licitálók ajánlatot tesznek. Amikor már nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlan a legmagasabb összeget ajánló részére elkelt. Az árverés nyertesével elkészítik a szükséges dokumentumokat, a többi résztvevő pedig távozik.

Forrás: https://arveres.apeh.hu/, www.mbvk.hu

Árverési GYIK

Miért éri meg ingatlant árverésen vásárolni?

Mert a piaci vásárlással szemben, az árverésen 50-70%-ra leszállított áron lehet vásárolni.

Legális árverésen vásárolni?

Igen.

Milyen papírok és iratok szükségesek az árverés során?

  • Magánszemélyek: személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya
  • Cégek: cégkivonat, aláírási címpéldány, bélyegző

Ki vehet részt egy ingatlanárverésen?

Az árverésen azok a nagykorú, cselekvőképes természetes személyek és jogi személyiségű társaságokat képviselő személyek vehetnek részt, akik befizették a 10%-os árverési előleget.

Miért kell előleget fizetni?

A 10% befizetésének célja, hogy csak a komoly vételi szándékkal rendelkezők vegyenek részt az árverésen.

Mi történik a 10%-os előleggel, ha nem nyerek?

Az előleg teljes mértékben visszajár. A helyszínen az árverés lezárását követően azonnal, költségek levonása nélkül visszafizetésre kerül. Amennyiben banki utalással történt a fizetés, a végrehajtó szintén banki utalással fizeti az összeget vissza, arra a számlaszámra, ahonnan az utalt összeg érkezett.

Miért nincs sok gépjárműnek forgalmi rendszáma?

Az árverést követően az árverési vevő részére az Okmányiroda átadja a forgalomból kivont, valamint azon gépjármű rendszámát, amelyet hatósági (pl. rendőrségi, szabálysértési) eljárásban korábban bevontak. A gépjármű foglalás általános szabálya kötelezővé teszi a forgalmi engedély és a törzskönyv lefoglalását is. Amennyiben a forgalmi engedély és a törzskönyv lefoglalása bármely okból meghiúsul, az okmányirodánál kezdeményezni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását. A végrehajtó megkeresésére a hatóság haladéktalanul intézkedik a gépjármű forgalomból történő kivonása iránt.

Mit jelent a Vht. 103. § szerinti minimálár?

A Vht. 103. § (5)-(6) bekezdései szerint adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességét a 13/2001. (X.10.) IM rendelet szabályozza. A rendelet szerint mentes a foglalás alól a természetes személy adós foglalkozásának (nevezetesen teher- és személyszállítás foglalkozás) gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű, amennyiben nem éri el a becsértéke a következő összegeket:

  • motorkerékpár esetén 150 ezer forint
  • személygépkocsi esetén 1,2 millió forint
  • autóbusz esetén 3,5 millió forint
  • tehergépkocsi esetén 3,5 millió forint
  • nyerges vontató esetén szerelvénnyel együtt az 5 millió forintot.

Ki és hogyan állapítja meg a becsértéket?

A lefoglalt ingóság értékét a végrehajtó becsléssel állapítja meg az ingóság piaci értékének figyelembevételével. A végrehajtó igénybe veheti szakértő-becsüs közreműködését. Mivel az idő múlásával az ingóságok legnagyobb részének forgalmi értéke csökken, ezért általában a becsérték csökkentése történik meg.

Mit jelent az árverésen kívüli értékesítés?

A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének fő formája - az árverés - mellett a Vht. meghatározott keretek között az árverésen kívüli értékesítést is lehetővé teszi. Ez esetben az ingóság árverésen kívül, a felek kívánságára, az általuk meghatározott becsértéken értékesíthető. A végrehajtási eljárásban félnek minősül az adós, a végrehajtást kérő, ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is. Az adóhatósági árverések esetében általában azt jelenti, hogy az adós kérésére, az általa meghatározott vevőnek értékesíti a vagyontárgyat a végrehajtó feltéve, hogy a vételár reális összegű és a tartozás megtérüléséhez elegendő.

Mi történik azokkal az ingóságokkal, amelyek árverése sikertelen?

A hatályos szabályok szerint a végrehajtó az ingóságot maximum két alkalommal hirdetheti meg árverésre, ebbe beletartozik az elektronikus úton történő árverés is. A második sikertelen árverést követően a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték egynegyedének megfelelő összegért átveheti vagy ennek hiányában a végrehajtó a foglalást feloldja és felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.

Árverési szótár

Adós
Azaz adózó akivel, amellyel szemben a végrehajtást az adóhatóság megindította, ingó, ingatlan vagyontárgyát árverésen értékesíti. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet szerinti értékesítési eljárásokban a zálogkötelezett.

Ajánlattevő
Aki az értékesítésre meghirdetett vagyontárgy megvételére az árverés kezdő és záró időpontja között regisztrált ajánlatot tesz.

Árverés lezárása
Amikor az árverésen nyertes ajánlattevő a vagyontárgy vételárát kifizette.

Árverés befejezése
Az árverés időtartamának lejárati ideje.

Árverés elmaradása
Meghirdetett, de meg nem kezdett árverés.

Árverési hirdetmény
Az adott vagyontárgy értékesítésével összefüggő adatokat tartalmazó táblázat.

Árverési vevő
Az árverésen nyertes ajánlattevő.

Becsérték
A vagyontárgy adóhatóság által - forgalmi értéke alapján, esetleg szakértő közreműködésével - megállapított értéke.

Eredményt hirdet
Az árverés törvényes lebonyolítása esetén a befejezéskori állapot kihirdetése

Érvényes ajánlat
A minimumárat elérő ajánlat, ingóság esetében legfeljebb 5 legmagasabb regisztrált ajánlat.

Érvénytelen ajánlat
Az érvényes ajánlatok összegénél alacsonyabb összegű regisztrált ajánlat.

Külföldi magán és jogi személy
Külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt;
Külföldi jogi személynek minősül a Magyarországon honossággal nem bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező személy, egyéb szervezet

Limit összeg
Automatikus ajánlattétel esetén az ajánlattevő által megjelölt legmagasabb vételár összege.

Meghiúsult árverés
Az árverés kezdetének időpontjáig olyan ok, körülmény áll be, amely alapján jogszabály az értékesítést kizárja, vagy az árverés folytatása jogszabálysértőnek minősülne.

Megkeresésre kiírt árverés
A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet szerint a jogosultak által kezdeményezett lakóingatlanra vonatkozó árverés

Minimum ár
Az a legalacsonyabb összeg, amelyet felajánlva az ingóság vagy ingatlan megnyerhető (ingóság esetén a becsérték 50%-a, kivéve a II. fejezet 1.1 alpontjában foglaltakat, lakóingatlan esetében a becsérték 75%-a, egyéb ingatlan esetében 65 %-a). A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet szerinti értékesítési eljárásokban a becsérték 70%-a, illetve a felek által meghatározott minimálár.

Regisztrált ajánlat
Minimumárat elérő ajánlat.

Sikeres árverés
Legalább egy érvényes ajánlatú árverés, illetve ha az árverés nem minősül sikertelennek.

Sikertelen árverés
A lezáráskor a minimumárat el nem érő vagy ajánlat nélküli árverés, valamint az az ingó árverés, ahol a sikeres árverés ellenére egyik érvényes ajánlattevő részéről sem történik meg az általa ajánlott vételár kifizetése.

Tagállami állampolgár
Az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;

Tagállami szervezet
Az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. Törvényes (szervezeti) képviselő Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet képviselője a rá vonatkozó jogszabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, akit állandó képviselőként az állami adóhatóság nyilvántart.

Vételár-különbözet
Sikeres árverésnél az ajánlati vételárak (ingó árverés esetén maximum 5 érvényes ajánlat) közötti eltérés.

Árverési jogszabályok

Az alábbiakban a vonatkozó jogszabályok elérhetőségeit tesszük közzé

A bírósági végrehajtással kapcsolatos jogszabályok
A bírósági végrehajtással kapcsolatos jogszabályok az 1994. évi LIII. törvénnyel egységes szerkezetben.

törvény
ppk 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (HTML)
ptk 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (HTML)
ket 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (HTML)
Inytv 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel (HTML)
ARt 1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről
Itv 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Kormányrendeletek
180/2001 (X. 4.) Korm. rendelet a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról
250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól

IM rendeletek
-12/1994 (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról
-13/1994 (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtási jutalomról és a végrehajtási költségátalányról
-14/1994 (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról
-14/2001 (X. 20.) IM rendelet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyes feladatairól
-16/2001 (X. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szervezetéről
- 1/2002 (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről

Bírósági végrehajtást érintő EU-s jogszabályok
1896/2006/EK Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról
1869/2005/EK A Bizottság 1869/2005/EK rendelete (2005. november 16.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek cseréjéről
Forrás: www.mbvk.hu